Blogbejegyzésünkben dr. Csermely Gyula, szülész-nőgyógyász szakorvosunkat hívtuk segítségül, hogy tegyük tisztába ezeket a hiteket és tévhiteket, amelyek sok nő számára felesleges aggodalomra adhatnak okot.  

Fontos leszögeznünk, hogy a méhszájseb nem orvosszakmai fogalom, hiszen egy seb a méhszájon lehet egy rosszindulatú daganat és akár egy kis harántrepedés is.

Első lépésként a méhszáj kezelésével kapcsolatban azt kell eldöntetnünk, hogy amit mi „sebnek” neveznénk, az valójában daganat-e, vagy sem. Abban az esetben, ha ez nem daganat, szükségtelen kezelni, leégetni, vagy ecsetelni. A méhszáj ecsetelése a világon sehol nem elfogadott kezelési mód.

Abban az esetben azonban, ha daganat vagy a daganat megelőző állapot gyanúja merül fel, kolposzkópiás vizsgálatot (a méhszáj nagyítóval történő vizsgálata) kell végezni. Kolposzkópiás vizsgálatot szűrő jelleggel nem végzünk, hiszen felesleges beavatkozásokat indukálhat. A daganat, vagy daganat megelőző állapot korszerű szűrése úgynevezett kombinált teszttel, azaz citológiával és HPV teszttel történik a kolposzkópia vizsgálat előtt. Amennyiben ennek a szűrővizsgálatnak negatív az eredménye, nem indokolt a kolposzkópia.

Pozitív esetben a nagyítóval történő vizsgálat lehetővé teszi, hogy a gyanús területből, „sebből” mintát vegyünk. Ez az elsődleges diagnosztikus lépés. Az esetek jelentős részében az így vett minta nem mutat olyan súlyosságot, hogy további kezelésre legyen szükség, és elkerülhető a méhszáj operációja.

Abban az esetben, amikor a citológiai vizsgálat már olyan súlyosságú képet mutat, hogy az előzetes mintavételtől eltekinthetünk, a méhszáj elektro konizációját, LOOP-konizációt végzünk. Így egy kis beavatkozással a végleges diagnosztika és terápia is megtörténik. Ezzel a módszerrel sokkal kisebb a méhszáj csonkolása, mint a hagyományos, késsel végzett műtéteknél. A sebgyógyulás is természetesebb, a méhszáj struktúrája jobban fog közelíteni az eredetihez.

Minden méhszájon végzett műtét növelheti a későbbi koraszülés kockázatát. Ezért is fektetünk nagy hangsúlyt arra, hogy csak azokban az esetekben végezzünk műtétet, amikor valóban szükséges, az enyhe elváltozású eseteket pedig további megfigyelés alatt tartsuk.

A méhszájdaganat kialakulásáért a HPV vírus felelős, míg a jóindulatú „méhszájseb” kialakulásának oka lehet például egy szülést követő berepedés, egy jóindulatú sejtelváltozás, polyp, vagy a méhnyak nyálkahártya jóindulatú felületi elváltozása. Éppen ezért ajánljuk nagyon, hogy két, de minimum három évente végezzék el a méhnyakrákszűrést!